Ma igy érzem magam. Igazság szerint már napok óta. Mióta hó & hideg kiséretében beköszöntött a december, mintha mindenki még jobban megőrült volna a karácsony szellemében, és 2 hete folyamatosan hordja be az irodába szaloncukrot, mézeskalácsot, valamint elképesztő elhivatottsággal elkészitett karácsonyos, és kevésbé karácsonyos sütiket. És teszi ezt abban a legnagyobb karitativ meggyőződésben (és/ vagy passz), hogy ezt az varázst átadja embertarsainak, aminek az egyetlen módja - nyilván! - ha mások arcába tolja a házi manufakturában legyártott édesség hegyeket. Ennek a folyamatnak a szenvedő alanya vagyok idestova 2hete, de ma betelt a pohar. Még az is lehet, hogy a jövő péntekre tervezett karacsonyi muffinsütésről is lemondok - pedig az olyan embereknek készülne, akik még érdekelnek is - mert egyszerűen azt hiszem, karácsonyra konrétan mézeskalácsfigurává alakulok. Azt mondják, karácsony előtti diétának újévi bálnaság a vége - ezen logika mentén: valószinű jövőre is sovány leszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése