2012

... kéne néhány fasza újévi fogadalom. Aztán ha megvannak, elég kitartás és fegyelem a megvalósításukhoz. Bár most igy jobban meggondolva, azt hiszem, jól lennék a kitartással és a fegyelemmel is. Meg az árnyalatokkal - az árnyalatok jók, és kellenek, és sokszor hajlamos vagyok megfeledkezni róluk. De akkor, kell még a  belátás, és akkor már a tanulás is persze... és nevetés, sok-sok nevetés... és olyanok, akikkel nevethetek.... (és tuti még egy csomó minden más).

Boldog Új Évet!

*****

 "...if we are to be happy in a world where bad things happen routinely and unexpectedly, we need to keep our expectations realistic and develop a resilience to tragedy that will protect us from despair. We need to attune ourselves to the good news/bad news paradox and develop a capacity for accepting what we must. We also need to learn the art of letting go: of the past, of unresolved grievances, of our younger selves. Nobody gets out of here alive. Whether this reality is a reason for despair or an incentive to mobilize the courage required to get up each morning is a matter of attitude. This is where we have a choice."*

* Paradox governs our lives by Gordon Livingston

Christmassy

Ma először esik ezen a télen a hó, ami több okból is furcsa: először is, mert december 21. van, másodszor is, mert nem tudom, hogy lehet december 21. :S. Mármint, valahogy lemaradtam, asszem olyan kb. október magasságában, erre mire észbekap az ember mindeféle piros rénszarvasorrok lógnak be az ablakon, a kéményekből meg mikulások hullanak - a webshopok pedig rohadtul nincsenek felkészülve, hogy aki interneten vásárol aranyvasárnapot követően, az leginkább azért teszi, mert nincs ideje november végétől fenyőmintás-hópihés, fahéj illatú papiron bevárásló listát és mellékelt beszerzési stepplant gyártani. Vagy szimplán csak elkalandozott valamerre ősszel, és későn észlelt. Vagy hülye. Konklúzió: továbbra is imádom az Amazont.